Nagy lendülettel indult gyakorlatilag idén az új uniós költségvetési ciklus, egymást érik a pályázatok.
Az egyik legrelevánsabb a kkv-szektor számára a GINOP Plusz-1.2.1-21 (korábban VINOP-1.2.1-21), amelynek keretében fejlesztésre, eszközbeszerzésre 10 és 629,3 millió forint közötti összegek igényelhetők. Ennek első beadási szakasza július 12-én nyílik meg, mindössze 8 napra, de még nem késő „beszállni”.
A forrást a nagy érdeklődés mellett szigorú elvárások is jellemzik. Egyebek között ez az egyik első komolyabb, gazdasági szereplőknek szánt forrás, amely az új szabályozás értelmében hitelként indul, és a feltételek teljesítésének függvényében, az ún. „átfordulás” folyamán derül ki, hogy az adott projekt a maximális (ezúttal 70%-os) támogatás mekkora hányadára jogosult.
További közös jellemzője ezeknek az új pályázatoknak, hogy az elsődleges, kötelezően megvalósítandó tevékenység mellett két, önállóan nem támogatható tevékenységet is választani kell ‒ ami, ha már kiválasztottuk és megkapta a támogatást, szintén kötelező lesz. Ezekért jelentős pluszpontok járnak az elbírálás során, gyakorlatilag ezek nélkül nem nagyon lehet támogatást nyerni. A különböző lehetőségek között találjuk a tanácsadási szolgáltatást is, amit kizárólag az előszűrt, előminősített tanácsadóktól lehet igénybe venni, akiket a pályázati szleng csak „IFKÁS”-nak hív, mert listájuk az IFKA.hu oldal egyik részén található.
A pályázók közül sokan választják a tanácsadást az önállóan nem támogatható tevékenységek közül, egyebek között azért, mert bármely cég számára releváns lehet, szemben az ingatlanberuházással, a gyártási licenccel és a megújuló energiát hasznosító technológiákkal. Ugyanakkor ‒ legyünk őszinték ‒ a jelentkezők többségének csak a kötelező tevékenység, tehát a konkrét eszközbeszerzés jelent valódi motivációt és vonzerőt.
Mivel a pályázók gyakran úgy érzik, hogy a tanácsadást csak „rájuk erőltették”, „ez az ára” a beszerzés támogatásának, gyakran fanyalogva kezdenek hozzá, de szerencsénkre ‒ legalábbis azoknál, akikkel „IFKÁS” tanácsadóként mi dolgozunk ‒ ez hamar elmúlik. Az eddigi esetek 100 százalékában kiderült ugyanis, hogy az adott szervezetnek legalább akkora szüksége van folyamatai újragondolására, rendszerei felülvizsgálatára, a digitális transzformációval kapcsolatos vagy más, szolgáltatási palettánkba tartozó tanácsadásra, mint mondjuk új marógépre, sőt.
Bár még csak a folyamat elején járunk, több évtizedes tanácsadói tapasztalatunk alapján megkockáztatjuk ‒ hiszen a munka azonos, csak az indíttatás más ‒ van rá esély, hogy a tanácsadás hamarabb térül meg, pozitív hatásai gyorsabban mutatkoznak, mint az új gépé. Egyszerűen azért, mert az új eszköztől a cég még ugyanúgy működik tovább, legfeljebb gyorsabban/többet/jobb minőségűt termel. És bár ez sem kevés, a tanácsadás azonban alapvetően át tudja alakítani a működés és a legfontosabb termelőeszköz, az ember hatékonyságát, ami akkor is több profitot és jobb eredményeket jelentene, ha közben semmi nem változna a tárgyi eszközök szintjén. Ezzel minden bizonnyal a pályázatokat kiíró állami szervezetek is tisztában vannak, ezért is tették kötelezővé. Már csak ezért is érdemes nyitottan állni a feladathoz, ha így is, úgy is meg kell lennie.