Nagy Testvér: ON/OFF

A szakmai közönség érdeklődve és pozitívan fogadta a hírt (aminek nagyon örülünk), azonban joggal alakulhatott ki többekben a Nagy Testvér-szerű megfigyelés érzése. Ebben az írásban, szeretnénk néhány mondatban foglalkozni a privát szféra és a személyes adatok tudatos védelmével, annak fontosságával. Elintézhetnénk ezt annyival, hogy mi kizárólag névtelen adatokkal dolgozunk és a személyes információkat épp jogi és adatvédelmi megfontolásokból igyekszünk messziről elkerülni. Azonban van itt egy jelenség – mármint a 21. században –, ami megérhet néhány szót.

Fontos kiemelnünk, hogy ez egy kétoldalú viszony. Azok, akik attól félnek, hogy személyes adataik, tartózkodási helyük, fogyasztási szokásaik ismeretét valamilyen módon ellenük fordítják, tudatosan tudnak tenni ez ellen. Ezen a pályán csak az egyik szereplő az „intézmény” – nevezzük így –, aki természetesen szeretné az adatokat felhasználni, ha hozzájut. Pontosabban célozni a hirdetési kampányokat, személyre szabottan kínálni fogyasztási cikkeket, megismerni a vásárlók preferenciáit, stb. Ez egyébként a fogyasztónak sem feltétlenül rossz, de ez egy másik témakör. Mi több, nincsenek illúzióink, az ilyen adatoknak létezhet rosszindulatú felhasználási módja is, és erre igenis oda kell figyelnünk!

A másik fél ebben a „játékban” maga a felhasználó. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy válasszon. Mindenki beállíthatja a számítógépén, mobiltelefonján, közösségi profiljaiban, hogy milyen adatokat oszt meg magáról. Mindenki dönthet, hogy használja-e, és milyen módon használja ezeket az eszközöket és alkalmazásokat. A felhasználó, a személy ebben a játszmában egyáltalán nem kiszolgáltatott, vagy csak a saját hanyagságának. Tudatosítani kell, hogy megvan minden eszköze, hogy megvédje a saját adatait, hogy csak annyit és azokkal osszon meg magáról, amennyit, akikkel szeretne. A felhasználók azonban nagy arányban tájékozatlanok. Tény, hogy az intézmények építenek erre a két tulajdonságra, de azért, mert léteznek.

Az emberek nem állítják be az alkalmazások adatkezelésre vonatkozó részét, nem olvassák el a tájékoztatókat, és nagy arányban nem tesznek azért, hogy saját személyes adataik, információik biztonságban legyenek. Nagyjából olyan a helyzet, mintha valaki jogosítvány és biztonsági öv nélkül vezetne egy autót, sőt a gyerekekre gondolva, olyan mintha ők vezetnének szülői felügyelet nélkül…. Aki vesz egy okostelefont, annak szinte kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy személyre szabja a készülék szolgáltatásait és az alkalmazások, reklámok jogosultságait! Sajnos tény, hogy rosszindulatú adathalaszoknak bárki áldozatául eshet, ellophatják a jelszavát egy nagy szolgáltatótól (ez esetben is meg lehet változtatni), de az is tény, hogy 95 százalékban a felhasználón múlik a saját biztonsága. Figyeljünk oda! Ez a nagy különbség Orwell disztópiája és a valóság között. Itt van választásunk, a könyv társadalma pedig teljesen kiszolgáltatott volt. De ők legalább megpróbálták.